Politikai ellenfeleink rohama, avagy Robert Schuman forog a sírjában

Az elképzelt kilencven napból még harmincnégy van hátra. Akkor nagyon kellett egy gondolatokat, hangulatokat kordában tartó cél. Ma, amikor szép az idő, könnyítésekkel kísérletezünk, szinte elfejtjük a vírus-ügyet, ha csak percekre, órákra  is. Egy játékot túléltünk, de még nagyon sok a bizonytalanság. Remélem továbbra is képesek vagyunk tematizálni és nem valaki/valami játszik velünk.

A vírust ürügyként használva politikai ellenfeleink rohamra indultak. A felhatalmazási törvény természetesen csak egy nyuszika féle sapka. Vagy így vagy úgy, de rúgni akarnak. Amit személyesen tragédiaként élek meg az az, hogy ezekre a hazugságokkal, félremagyarázásokkal teli rohamokra befogadó az Európai Parlament.

A vírus korszakában, pótcselekvés gyanánt Magyarország energiáit próbálják elszívni.

Sassoli elnök a kabinetfőnökével válaszoltat meg rendkívül silányan egy tagállam miniszterétől érkező  levelet. Ez jól mutatja a lekezelő párttitkári magatartást egy európai intézmény élén. Miközben a soha nem látott szoros együttműködésről beszélnek, s(z)oros kötelékben rohamozzák a nem balliberális kormányokat. Ez persze korábban is így volt, de most???

Hetekkel ezelőtt kiderült, hogy törvénnyel kapcsolatban valótlanságokat állítanak azzal a reménnyel, hogy a karantén korszakában talán könnyebb Magyarországot is karanténba zárni. Kudarcot vallottak, elakadt az attak. Nem adták föl. A sajtó tovább folytatta. Végül is kit érdekel az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalása. Ez nem számít. Egy ilyen, sokkal részletesebben leírandó „játék” része, elősegítője az Európai Parlament. Na ez az, amit nem lehet hagyni. El kell dönteni, hogy lehet-e ezen változtatni. Személy szerint én ezen szeretnénk dolgozni.

Szerintem ezt is jelenti Schuman-i örökség: nem hagyni.

A huszonegy fős magyar kvótáról bejutott ballib képviselők, itthoni sikerélmények hiányában, láthatóan élvezettel megtesznek bármit, ha ezért a számukra huzatos Magyarország helyett a nagy balliberális fészekmeleget kapják.

Szóval nagy baj ez az EU-s  helyzet Európának, mert szépen, komótosan, de tudatosan mindent és mindenkit célkeresztbe vesznek, aki egyszerűen nem ők. Természetesen Robert Schuman forog a sírjában, de ez őket egy cseppet sem érdekli. Sőt! Vadul keresik a tudással, értelemmel kevésbé acélozott, más politikai nézeteket valló képviselőket. És persze ott a személyes politikai érdek alapján befogható képviselő is.  

Nyilván nekünk, akik a kommunista, szovjet világot, megéltük, finom antennánk van a nemzetközi balos rohamok kiszűrésére.

Nincs ezzel mindenki így. A saját pártcsaládunk, a néppárti kollégák egy része a sajtónak, az otthoni koalíciós együttműködésnek, az EU-s intézmények hagyományosan baloldali alkalmazotti világának, vagy egyszerűen az apolitikus világlátásnak a foglya. Így várjuk a holnap reggeli Magyarországról szóló vitát.

Lássuk meg!