Van muníciónk, van miért küzdenünk

A „nemzetköziség” legriasztóbb hagyományait sem nélkülözte az Európai Parlamentben zajlott magyar–lengyel vita. Természetesen nem Magyarország és Lengyelország csapott össze, hanem az európai baloldal nagyobb dicsőségére két jobbközép kormány „rémtetteiről” szólt a diskurzus. 

Az európai baloldal – „haladó hagyományokat követve” – egyre radikálisabb eszközökkel szól bele a tagállamok ügyeibe. Magyar közemberként különösen fájdalmas, hogy a baloldali magyar képviselők elképesztő módon támadják látszólag a magyar kormányt, de valójában azon keresztül a kormányra szavazó több millió állampolgárt, így Magyarországot is. Feszült mosolyú – „mikor kerülök már hatalomra” – kritikájuk mély frusztrációról árulkodik. 

A kormányzás, a politikai munka mindenkit elfáraszt. De ez a fajta radikális handabanda erőt ad, mert azt láttatja, hogy lehet veszteni valója nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is.

A magyar-lengyel vita ennek az ideológiai radikalizálódásnak az egyik terepe.

Ugyanakkor, ha még halkan is, de a folyosón egyre többen kérdezik, mit miért teszünk. És ezt nem ellenségesen, hanem a „csináljátok már valamit” hangvételével teszik. Európa jövőjét nem Magyarország és Lengyelország fogja meghatározni. De nincs az Európai Uniónak jövője, ha képtelen a mi tapasztalatainkat, tudásunkat befogadni és hasznosítani. Hiszen az együttműködést csak egyenlő felek között lehet elképzelni. 

Az együtt gondolkodásra kész, nemzetállamokra épülő Európát nem a radikális baloldaliak és nem a liberálisok rakták össze, hanem elsősorban kereszténydemokraták és Európa múltját ismerő, azt vállaló és arra büszke szociáldemokraták.

Meggyőződésem, hogy az európai polgári oldal jelenlegi bizonytalansága rövidesen véget ér, és képes lesz a radikalizálódó baloldaltól serkentve valódi jövőképet adni.

Olyat, ami cselekvésre épülő stratégiát jelent, és ami évtizedekre meghatározhatja az élhető Európa jövőjét, amint ez történt az európai egyesülés kezdetén Alcide De Gasperivel, Robert Schumannal és a többiekkel. Egyet nem szabad elfelejtenünk: Európát a mieink „találták ki”, nem csak nekünk, hanem mindenkinek. 

Mi, Fidesz-KDNP-s, európai parlamenti politikusok köszönjük, jól vagyunk. Van muníciónk, van miért küzdenünk, és amint említettem, elnézve a dolgokat, veszíteni valónk is.