Itt van az ősz, itt van újra

„Több mint 10 évvel az uniós bővítés után úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk. Közép-Kelet Európa szeretné a saját arcát megmutatni, hiszen van mit megmutatnia. Magyarországnak a politikai stabilitása miatt lett ebben vezető szerepe” – értékelte hazánk európai uniós helyzetét Hölvényi György a Katolikus Rádió Délutáni találkozások című műsorában. Friss gondolatok a nemrég elhangzott rádióbeszélgetés nyomán.

Az európai parlamenti képviselő a Katolikus Rádióban először a jelenlegi helyzetről beszélt. Mint fogalmazott: izgalmas most Brüsszelben dolgozni, amikor ilyen komoly Nyugat és Kelet közötti viták, értékviták és gazdasági érdekből adódó viták zajlanak. Kiemelte: Európa mindig is a találkozások, a vélemények ütköztetésének színtere volt. „Európában évtizedek óta egy világon egyedülálló próbálkozás van, amely a békére irányul, és amelynek alapjai mélyen és egyértelműen keresztények, sőt.” A képviselő szeretné remélni, hogy az alapok még nem rendültek meg, csak komoly veszélybe kerültek, és a probléma inkább a felépítménnyel van. Ahogy a beszélgetés nyomán elmondta: a Közép-Kelet Európa célja nem lehet más, mint hogy a több évtizedes diktatúra után világosan és egyértelműen fogalmazzon, ha veszélyt lát. Ez ma még szokatlan a nyugat-európai politikai elit számára, amely megszokta, hogy a világ más részei – beleértve saját földrészük polgárait – őket, illetve az általuk kialakított rendet tekintik a világ legjobbikának.

Nekünk, külső frontszolgálaton lévő politikusnak a legnagyobb nehézség Brüsszelben az érdektelenség és a kettős mérce

– mondta el tapasztalatát Nyugat-Európa és Közép-Kelet Európa viszonyával kapcsolatban a képviselő. A politikus úgy látja: Nyugat-Európát nem érdekli Közép-Európa. Minimális tudás alapján, klisékben gondolkodnak a térségről. „Számunkra az a nagyon fontos, hogy hogyan lehet Közép-Kelet Európáról, ezen belül Magyarországról úgy beszélni, hogy az felkeltse és fenntartsa az érdeklődést. Ez is nagy kihívást jelent” – húzta alá a műsorban a politikus, majd kiemelte: a két térség között komoly gondolkodásmódbeli különbségek vannak. Mint fogalmazott: „az a fajta európai, kereszténydemokrata politikai kultúra, ami kialakult a második világháború után, nem véletlenül van fölhígulóban, eltűnőben, mert egyszerűen Nyugat-Európa ezt az érték orientált gondolkodást már nem érti.”

A Magyarországot ért kritikákkal kapcsolatban az európai parlamenti képviselő elmondta: a politikai baloldal azt gondolja, ha kiszemel magának néhány pontot, és azt elégszer hangoztatja, akkor az állítása igazzá válik, még ha nem is az. A magyarországi baloldalnak pedig különleges sajátossága, hogy „a saját országát ennyire világosan, ennyire nyíltan, ennyire a nemzet érdekéről mit sem tudva támadja.” A politikus szerint az uniós tagállamok átfogó alkotmányos vizsgálatát sosem végezték el, helyette néha pellengérre állítanak egy-egy tagországot, amelynek élén éppen nem baloldali kormány áll, és azzal szemben fogalmaznak meg kritikákat. Hölvényi György úgy véli: rendbe kéne tenni a dolgokat. „Világos kritériumok alapján vegyük végig az összes tagországok és nézzük meg, milyen jogi kritériumok vannak, és ki fog derülni, hogy Magyarország jogi értelemben az egyik legtoleránsabb, legsokoldalúbb, leginkább másokra figyelő ország.”

Az Európai Néppárton belüli vitákról Hölvényi György a műsorban azt mondta: itt az ideje, hogy megálljunk, elcsendesedjünk kicsit, és megnézzük: mit tudunk Európáért értékalapon tenni. Később ezt azzal egésztette ki: erre ma még van esély, de nem biztos, hogy mindig így lesz. Ma  21. századi értékalapú politizálásra van szükség. Ám a maradáshoz a Néppártnak is hasonlóan kell gondolnia.

A képviselő a műsorban mesélt az elkövetkező öt év feladatairól is. A politikus az európai néppárti frakción belül a Fejlesztési Bizottság koordinátora, azaz szakmai felelőse lett. A második-harmadik világgal kapcsolatos fejlesztéspolitikának a szakmai irányítását bízták rá, amely, mint fogalmazott „nagy tisztesség, szakmai, munkás pozíció.” Ugyanis

 „az a fajta fejlesztéspolitika, ami eddig volt, aminek az egyik jelensége a migráció – tarthatatlan. Itt valami újat kell csinálni.”

Szerinte a posztgyarmati hozzáálláson változtatni kell, a közép-kelet-európai országok pedig, akik nem voltak gyarmatosítók, ennek a meglátásuknak is hangot akarnak adni. Hölvényi György szerint „a konfliktusokat, amikor csak lehet, helyben kell megoldani, interkontinentálissá csak akkor kell tenni, ha nincs más lehetőség. Ám a politikai baloldal, részben az unalomból fakadó lelkesedése miatt, a migrációban valami jót lát.” A képviselő a beszélgetés nyomán később kifejtette: a helyett, hogy a baloldal mindent megtenne azért, hogy helyben kezelje a jórészt korábban gyarmatosított területek válságait, a rossz sorban élő embereket újból egyfajta árucikként kezeli, és politikai és gazdasági céllal Európába akarja őket tereltetni. Ez pedig egy nagyon komoly politikai konfliktust eredményez.” A téma tehát a következő években európai szinten is meghatározó lesz.

A képviselő ezen kívül továbbra is a vallásszabadsággal, vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoport vezetője. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „az üldözött keresztények ügye egy olyan ügy, amiben Európának különös felelőssége van.” Ha pedig Európa ezt nem ismeri fel, akkor „felvilágosító munkát kell végezni”. Hölvényi György szerint ez még ha nem is mindenki számára hitbeli ügy, akkor is alapvető emberjogi kihívás. A keresztény egyházak ugyanis kétezer éves kultúrát tartanak fenn, amely nem lehet, hogy a mi politikai éránkban váljon semmissé. Annak ugyanis súlyos következményei lennének. „Ezzel feladatunk van, ez egy csapatjáték, nem csak Magyarországon, nem csak Európán belül, hanem az egész világon” – zárt a politikus a beszélgetést.

Az írás alapjául szolgáló beszélgetés itt hallgatható meg:

Katolikus Rádió – Délutáni találkozások – Hölvényi György